Marketing és HR BLOG Asti

(ipari) marketing, marketing tanacsadas kutatas marketing strategia regio marketing, human eroforras

Nonprofit marketing – A nonprofit szervezet küldetése

Jelen cikk sorozatindító szándékkal jelenik meg, a nonprofit marketing témakörben. A gyakorlat és elmélet is azt támasztja alá, hogy ma már a vállalati szférán kívül is, mint például a nonprofit szervezeteknél, szakmai módszereket kell alkalmazni a sikeres tevékenység érdekében: menedzsment, pénzügy, humán erőforrás menedzsment, változás menedzsment, jog és MARKETING módszereit, eszközeit, szemléletét magunkévá kell tudjuk. Én soroztomban, a nonprofit marketing egyes, specifikus elemét szeretném bemutati a teljesség igénye nélkül.

A nonprofit szervezet küldetése

Egy vállalat marketing tervezéséhez hasonlóan, én is a szervezet küldetéséből indulok ki. McLeish szerint egy szervezet küldetésének kialakításánál három kérdésre kell elsődlegesen válaszolni:
–    Mi a nonprofit szerveztünk létezésének a célja?
–    Megváltozik-e ez a cél a jövőben, ha jelentős külső változások következnek be, például a politikai, gazdasági, társadalmi vagy a versenyhelyzetben?
–    A nonprofit szervezetnek, a második kérdésre adott válasza alapján érdemes lenne-e megváltoztatni céljait?
Peter Drucker könyvében  fejezetcímmel is kihangsúlyozza, de a David Harboth -nak adott interjúban is így kezdi: „the mission comes first”- vagyis „az első a küldetés”. Példaként hoz fel jó és kevésbé jó küldetés megfogalmazásokat, úgy az üzleti életből, mint a nonprofit szervezetekből. Az általa kivételesen sikeresnek tartott küldetés megfogalmazásoknál, ami feltűnt nekem az a tömörségük:
–    egy sürgősségi korház esetében: „ a rászorulók gyors megsegítése”
–    A Girl Scout küldetése: „segíteni fiatal lányoknak, hogy büszke, önbizalommal rendelkező és önmagukat tisztelő ifjú hölgyekké növekedjenek” (to help girls to grow in proud, selfconfident and selfrespected young women)
–    A Salvation Army – Üdvhadsereg küldetése, hogy „tisztelt polgárokat neveljen a kitaszítottakból” (to make citizens out of the rejecteds)
–    az első brit közösségi iskola küldetése volt nagyon megható: „úriembereket faragjunk a vadakból” – „(to make gentlemen out of savages”).
Druckernél fontos kihangsúlyozni a küldetés, mint bármilyen vezetési elmélet, gyakorlat, módszer gyakorlatiasságának a szükségességét: „The ultimate test is not the beauty of the mission statement, the ultimate test is right action” – vagyis „egy küldetés végső tesztje nem önmaga szépsége, hanem a cselekvés”.
Bogdan Bacanu, a Brassói Transzilvánia Egyetem stratégiai menedzsment tanára gyakorlati kézikönyvében egy teljes fejezetben foglalkozik a küldetéssel, ennek elméleti és gyakorlati megközelítésével, esettanulmányokkal és konkrét javaslatokkal. Ő, Mintzberget  idézve, a küldetést a stratégia kidolgozásának első lépésének tekinti.  Bacanu, elemezve egy sor elismert szakembert Abell, Pearce és David, Hax és Majluff több modellt is bemutat, kiemelve ezek előnyeit és hátrányait. Például Abell  egy mindössze három kérdéses lista megválaszolásával javasolja meghatározni a küldetést:
–    a fogyasztó szükségletei, vagyis mit kell kielégíteni
–    a fogyasztó, vagyis kit kell kielégíteni
–    a technológia,  folyamatok vagyis hogyan kell kielégíteni a fogyasztót.
Ez a megközelítés egyszerűségében és gyakorlatiasságában a Drucker féle példákra emlékeztet. Azonban vannak szerzők, amelyek egy részletesebb modellt ajánlanak, például szintén Bacanu (1999) könyvében olvashatjuk, hogy Fred David egy 1O kérdésből álló listát javasol, amelyikben kitér a következőkre: fogyasztók, piac, termékek, technológia, túlélés, fejlődésre, hatékonyságra való odafigyelés, cégfilozófia, földrajzi terület, önmeghatározás, imázsra, közmegítélésre való odafigyelés, a cég belső érintettjeire való odafigyelés.

Category: ipari marketing